Harmónia és Egészség
Imre Mónival

  A családállítás egy önismereti és terápiás módszer, amelynek célja, hogy feltárja a családi rendszerben jelen lévő rejtett dinamikákat, melyek tudattalanul érintik az egyén életét. A Bert Hellinger, német pszichoterapeuta fejlesztése ki a 20. század végén.   

   Alapelvei:  
   Rendszerszemlélet:

•  Az egyént nem egyedül, hanem a családi rendszer részeként vizsgálja.
•  Lojalitás és kötődés: Az emberek gyakran tudattalanul is hordozzák felmenőik sorsát (pl. bűntudat, betegség, nehézsors), hogy „hűségesek” maradjanak a családhoz.
• Rendek törvénye: Minden családtaghoz tartozik egy hely a családi rendszerben; ha valakit kizárnak, elfelejtenek vagy nem tisztelnek, annak következményei lehetnek a leszármazottak életére.

    Hogyan zajlik egy családállítás? 

•   Egyéni vagy csoportos formában történhet.
• Csoportos esetben a kliens kiválasztja a jelenlévők közül azokat, akik képviselik a családtagokat vagy fogalmakat (pl. anya, apa, betegség, halál).
• Egyéni családállításon a kliens és az állításvezető van jelen.Különböző bábuk,papírlapok és tárgyak segítségével történik a családállítás.

                                 
     Mire hasznos? 

•  Párkapcsolati problémák 
•  Családi konfliktusok
•  Ismétlődő élethelyzetek, nehézségek 
•  Egészségi problémák lelki hátterének feltárása 
•  Munkahelyi vagy egzisztenciális akadások
•  Döntéshelyzetek,életcél tisztázása
•  Érzelmi blokkok oldása

Az egyéni családállítás lényege ugyanaz, mint a csoportosé: rejtett családi minták, traumák és kapcsolati dinamikák feltárása és oldása. A különbség az, hogy itt nincs csoport, csak a kliens és a vezető vannak jelen.Lehetságes személyenen és online formában.
Egyéni családállítás menete – tömören:
1.   Rövid beszélgetés
– A kliens elmondja, mi a problémája (pl. visszatérő konfliktus, betegség, döntési nehézség stb.).
– A vezető rendszerszemléletben kérdez, főleg tényekre fókuszál (pl. családtörténet, veszteségek, titkok).

2. Állítás felépítése
– A családtagokat vagy más szereplőket a kliens szimbolikusan "kirakja" a térbe.
– Eszközök lehetnek: babák, tárgyak, szőnyegek, papírlapok, vagy a kliens maga beleáll különböző szerepekbe.

3. Folyamat vezetése
– A facilitátor kérdez, mozgat, visszajelez.
– A kliens érzések, testérzetek alapján "érzékeli" a dinamikát a térben.

 4. Feloldás, gyógyító mondatok
– A vezető segít új helyzetet létrehozni a rendszerben (pl. kimondat tisztázó vagy elengedő mondatokat).

5. Zárás, integráció
– Rövid megbeszélés, javaslatok (pl. feldolgozásra időt hagyni, pihenés, naplóírás).



Előnyök:

• Intimebb, biztonságosabb légkör.
• Egyéni figyelmet kapsz.
• Időben rugalmasabb.

Hátrányok:

• Képviselők hiánya miatt nehezebb lehet az "érző mező" hatását átélni.
• A vezetőn és a kliens belső munkáján múlik minden.